Gese Langri Tangpa
1. Eltökélten, hogy a mindent adó ékkőnél is értékesebb legmagasabb célt elérem az összes lény javának szolgálatára – tartsak mindenkor nagy becsben minden lényt!
2.Találkozzak bárhol bárkivel, tekintsem magam mindenkinél alacsonyabbnak,és szívem legmélyéből, tisztelettel tartsak mindenki mást fölöttem állónak!
3. Vizsgáljam elmém minden cselekvésem közben,s amint zavaros gondolataim s érzelmeim támadnak,szembenézve velük szilárdan, hárítsam el azokat,mert rám és másokra is bajt hoznak!
4. Ha bármikor vétkektől és szenvedéstől terhelt bántó jellemű lényeket látok,tekintsem őket ritkán talált értéknek,mintha csak drága kincset leltem volna!
5. Ha mások, irigységből fakadóan, igazságtalanul bántanak, rágalmaznak s gúnyolnak,vállaljam magamra a vesztést,s a győzelmet nekik adjam!
6. Ha valaki, akinek segítséget nyújtottam, vagy akiben erősen bizakodtam,szerfelett fájdalmas módon bántalmaz,tekintsem még őt is becses tanítómnak!
7. Röviden: közvetlenül s közvetve ajánljak felminden jótéteményt s örömet a lényeknek – mint anyáimnak – és vállaljam csendben magamra minden szenvedésüket és fájdalmukat!
8.Mindezen cselekedeteim a nyolc világi aggályszennyétől érintetlenek maradjanak, s felismerve az összes dolog merő téveszme voltát, kötődéstől mentesen, minden béklyómtól szabaduljak!
Megfogadtam.
S forgószélként sodort az idő, az elmém ma is kitett magáért. Egy nappal utána dühösen, önérzetesen, kapkodva, stresszesen, negatív fókusszal, másokat hibáztatva, érzelmekkel harcolva, nevetve-sírva létezem.
Lelkem - az elmém mögött egy lépéssel - megnyugtatóan, együttérzőn megszorítja a vállaim.
Szemben velem egy kedves arcú ismerős energia kősziklákra jellemző rendíthetetlenséggel mutatja a követendő példát.
Nem kudarc ért ma... mélyről fakadó hálával köszönöm a mai nap világos, félreérthetetlen tanításait!
ॐ मणि पद्मे हूँ)