Címlap

Minap egy oktatáson szóba került a blogírás.
Az oktatás vezetője megkérdezte, hol írok blogot. A bloggeren, mondom.
Miért, van, ami jobb ennél, vagy ajánlanád, vagy akármi?-kérdem.
Hát a legtöbben a blog.hu-t választják, mert ott azért elég erős a címlapra kerülés vonzása - mondja ő.

Címlapra?
Mi vaaan?
ÁÁÁÁ...
Egy Korn sláger jut eszembe erről, amit fősuli idején vizsgaidőszakban, a legsötétebb pillanatokban hallgattunk, amiben Jonathan Davis a tőle megszokott finomsággal és békével üvölti: What the fuuuuuuuck?...

A lényeg: most jutott el hozzám a gondolat-tömeg, hogy milyen céllal készülhetnek blogok...
Kúl.
:-)

Egy kis nosztalgia-zene, arról, hogyan kerestem anno a békét:-) ha nem volt mit utálni:-DDD

Széttöredezve

Múlt hét óta tudom, milyen az, ha az embernek mindkét könyöke fáj.
Az általam ismert legokosabb könyvek egyike - Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona -azt írja: "több energiát is belefektethetnék abba a munkába, amit el szeretnék végezni."
Hetek óta 'túlvállalom' magam, s ahelyett, hogy szorgos munkával enyhítenék önként vállalt terheimen, az elmém csűrcsavaros járásának megfelelően, a lustaság is rám köszönt ezen időszakban, azzal a címkével ellátva: "fáradt vagyok, leterhelt vagyok, megérdemlem ezt a kis pihenést!"
Persze így csak egyre jobban terhel a "még mindig nincs kész" tudata, ami ádáz harcot vív lelkem mélyén a megfelelési kényszeremmel.
Remek program, remek fájdalom, remek harc.

Unom már.
Szokták mondogatni vélhetően nálam okosabbak: tanulj meg nemet mondani.
Milyen szívesen használnám most ezt a kis 'bölcseletet'.
Miért van az, hogy evvel a frázissal sokkal többször találkozom, mint azzal az ősi igazsággal: tartsd meg, amit ígértél!

Az elmémnek tetsző 'igazságok' egyre gyanúsabbak.
Nemcsak sejtem, érzem, miért a lustaság a hét főbűn egyike.

Befejezem, amit elkezdtem.

Reggeli üzenet

Munkába menet sietős lépteim ritmusát az utcasarkon váratlanul elém-toppanó hajléktalan töri meg.
Lelassítok, besorolok mögé.
Tompaságom tovatűnik, mikor pulóverén kivilágosodik a felirat:
The World Is Yours

Hm...Sai humora...

"I Couldn't Let the Beauty Die..."

Van valami megmagyarázhatatlan és egyszerű szépsége a STAGE BEAUTY-nak. Pár napja láttam először és valami megragadott. Hajlok arra, hogy egyszerűen csak szeretem nézni, ahogy Claire Danes epekedik. Már Az úgy nevezett életemben is jól csinálta és Júliaként is mindent vitt. Azt nem állítanám, hogy nagy hatással van az életemre, de valami van, mégis... Inkább csak úgy fogalmaznék, érdekes egybeesés, hogy sok nagy kérdésre ad válaszokat szerepeivel. Mint egy tanítómester, távolból és nagyon áttételesen, de egy nyelvet beszél velem, ha úgy tetszik, utat mutat.

És valami lehet ebben a Richard Eyre-féle rendezési stílusban is, ami a kedvemre való. Kellemesen bizsergető érzés, ahogy manipulál képeivel. Szeretem, ha egy rendező hagyja élni színészeit. A STAGE BEAUTY is olyan, mintha apró hibák lennének benne, de számomra épp ezen momentumok mentén szerethető a film annyira.

Eme film adta vezérfonalát a gondolatsornak, melyben minap eltöprengtem vágyaimról.
Hmm.
Az elme hatalma túl nagy.
Vizualizáljam tán, hogy csökken? :-)

Mire is jó, egy napló? ......

Love&Peace:er

So sad

Az mégis milyen, hogy úszol-úszol és csak úszol
...... s egyszer-csak azt látod,
eltűnik a Túlsó Part?????

Helgának és Lefinek - örömmel ajánlva

Újraélednek a TV Torna retro szabadidőruha-márkái, a Senior és a Méta

A hazánkban is hódító retro-őrület követőit napok óta lázban tartja az a hír, hogy újra elérhetőek a TV Tornából és a Skála Coop reklámokból ismert Senior és Méta szabadidő felsők. A nyolcvanas évek hangulatát idéző tréningruhákat fiatalokból álló tervezőcsapat élesztette föl, amely az underground és street stílust követő fiatalok mellett a Senior és Méta szabadidőruhákban felnövő, idősebb korosztályt is megcélozza a jól ismert márkákkal.

A Senior és a Méta a nyolcvanas évek ikonikus szabadidőruha-márkái: sportoláshoz ajánlott ruhadarabjaik a magyarországi konfekciógyártás legfontosabb termékei voltak. A Senior-t legtöbben a televízió közkedvelt családi műsorából, a TV Tornából ismerték, míg a Méta a Skála Coop áruházak sportruházati osztályán hódította meg a mozgás szerelmeseit.

A mai divattrendeket követve egy fiatal magyar vállalkozó úgy döntött, „újra felfedezi” a két magyar márkát, s a régi formákat követve, de a mai kor követelményeinek megfelelve a magyar szabadidőruhák gyártásába kezd. A hajdanán közkedvelt márkák visszahozatalán és az új fazonok megalkotásán egy fiatalokból álló tervezőcsapat dolgozik: fotósok, grafikusok és az old school irányzat iránt elkötelezett kreatívok.

„A ruhák tervezésénél fontos szempont volt, hogy különlegesek és egyediek legyenek: egyszerű vonalak mentén stílusos ruhadarabokat alkottunk, amik az eredeti életérzést sugározzák. Végeredményül a Senior és Méta ruhái utcai viseletként kategorizálhatók, melyeket nemcsak sportoláshoz hordhatunk” – mondta el Belicza Bea, a Senior és a Méta márkákat forgalmazó SeMe Original Kft. képviselője. Az interneten (www.seme.hu) megrendelhető ruhadarabok egyediségét a tervezők nevének ruhába hímzésével is hangsúlyozni kívánták a készítők.

„Manapság, amikor szinte teljesen halott a magyar textilipar komoly kihívás száz százalékban magyar szabadidőruhákat alkotni” – mondta Belicza Bea. „A Seniort és a Métát varró gyárak az ezredforduló óta felszámolás alá kerültek, így új magyarországi gyártóegységeket kellett találni a ruhák elkészítéséhez, ahol magyar alapanyagokból és magyar munkaerőt alkalmazva, igényes és tetszetős hazai szabadidőruhák készülnek. Minél több embernek szeretnénk örömet szerezni a Senior és Méta felsőkkel, ezért bolti kereskedelmi költségeket elhagyva interneten tesszük elérhetővé kollekciónkat”- tette hozzá.

Egy kis márkatörténet

A Seniort előállító Váci Kötöttárugyár 1889-es megalakulása készített Magyarországon ruházati cikkeket. A sikeres és folyamatosan fejlődő üzem 2700 embernek adott munkát, és évente mintegy 6-7 millió konfekcionált terméket állított elő. Nemcsak hazánkban, de a határon túlra is rendszeresen exportálta termékeit: Anglia, Ausztrália, Franciaország, Hollandia, valamint KisÁzsia mellett a környező országok is szerették a Magyarországon előállított, megbízható minőséget. A textilipart sújtó válság miatt a váci gyár termelése elapadt, majd 2000-ben felszámolás alá került.

A Métát 1982-ben Méta International néven a Skála-Coop áruházak saját márkaként teremtették meg: ezeket a termékeket csak áruházláncukban lehetett megvásárolni.
Sportruházaton kívül konfekciótermékeket, törülközőt, táskákat, sőt kozmetikumokat is gyártottak. A termelés Győr városában zajlott. 1986-ra már több mint 154 ezer terméket értékesítettek évente. A magasabb vásárlóerővel rendelkezőket célozták meg sportruháikkal és az ő sportolási szokásaikhoz terveztek/gyártottak ruhákat és kiegészítőket. A márka az 1980-as években élte fénykorát, aztán az európai textilválság hatására nyomtalanul eltűnt.

forrás: Capital Communications - Seme Original