Tanítvány: "Nagyon meleg van."
Mester: "Pedig van itt mozgás rendesen"-és a mécsesek szinte ugráló lángocskáira pillant.
Tanítvány nevetve: "Van, azt tudom. De én ezekre simán rákapcsolom még este a ventillátort."
Mester: "Úgy érzed be vagy zárva a testedbe?"- kérdi elmélyülten, egy másik dimenzióból.
Tanítvány a hirtelen jött kérdéstől meglepődve: "Igen."
Mester: "Ezért tüsszögsz mindenre állandóan?"
Tanítvány: "Igen, ezért."
Mester: "Te nem akartál leszületni?"
Tanítvány a leleplezéstől elkeseredve: "Hát nem, nagyon nem... ezért nem tudok a jól sikerült meditációimból sem visszajönni. Nem akarok itt lenni."
Mester: "Dehát miért? Csak azt kéne észrevenned, hogy nincs különbség itt és ott között!"
Tanítvány: "Nincs?"
Mester: "Nincs. Huhh, én is hányszor sírtam egy-egy jó meditáció után! Szerettem volna ott maradni, Testvéreim közt. Volt olyan, hogy két hétig nem tértem magamhoz a tapasztalataimból."
Tanítvány: "Igen, emlékszem erre, amikor mesélted. De én nem sírok, én utálkozom, szitkozódom."
Mester: " Tessék???"
Tanítvány: "Ha vissza kell jönni..."
Mester: "Hát ez különbség."
Tanítvány szégyenkezve: "Az."
Mester: "Oldd meg a problémáid, Pai! Ezért vagy itt."
Pai: "Megoldom."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése