Ma jutott el hozzám a sor üzenete, melyet március óta szinte majdnem minden nap elolvastam egyszer. Volt hogy többször is.
"...mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít....
Az Úr pedig a Lélek, s ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság."
Rossz napom volt. Magam sötétsége falta fel a lelkem. Betűkbe kapaszkodva hagytam hátra a lelkem.
Mindegy, mit jelentesz nekem. Mindegy, mit írok ide.
Mindegy, ki olvassa. Mindegy, ki hallja.
Az erőt nekem kell megtalálnom, nem adhatja oda senki.
Ma halottnak éreztem magam.
Ezt a napot elfecséreltem.
És ez fáj.
"...mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít....
Az Úr pedig a Lélek, s ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság."
Rossz napom volt. Magam sötétsége falta fel a lelkem. Betűkbe kapaszkodva hagytam hátra a lelkem.
Mindegy, mit jelentesz nekem. Mindegy, mit írok ide.
Mindegy, ki olvassa. Mindegy, ki hallja.
Az erőt nekem kell megtalálnom, nem adhatja oda senki.
Ma halottnak éreztem magam.
Ezt a napot elfecséreltem.
És ez fáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése