És megint belefutok, lassan nekirugaszkodom, hirtelen elérem, és utólag csontig remegve élvezem, ahogy arcomat töri egy kalapács.
A fegyvert én csináltam és most épp a te kezedbe adtam. Legtöbbször a tiédbe adom, mert te tudod a legszebben használni.
Arcomon véres gödör tátong.
Még nem szoktam meg.
Elvárásaim virágfonata a hajambafűzve díszeleg.
A fémes ízt a számban ismerősen fogadom, és a szintet fogatlan röhögésem jellemzi.
Önmagunk kiröhögése - az is egy szint.
Szép szám: