2010. július 14., szerda

Ozorára várva


Egy sima fuvallat, egy szellemtárs könnyű érintése...
A szellő simogat,vagy társak hívogatnak?
Már hallom szívem dallamát, s testem hullámokban nyújtózik: transzra vár.
Elvágyódom.

Nem itt lenni nehéz.

E pillanatban is színesebb a lét, a várakozás erősíti a kapcsot a lekemhez...

Mennem kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése