2011. augusztus 1., hétfő

Hagytam

Eresztettem a szíjon.
Valami elmezavarodás mentén, azt gondoltam, ettől jobb lesz.
Nem számoltam avval, hogy sem ereszteni nem vagyok képes, sem pedig igazán tartani.
Jobban vagyok. Habár még kísér egy tekintet. Sokezer mérföldre repített, egyetlen pillanat alatt.
Sok ilyet láttam már.
Sokszor nem mertem újra beléjük tekinteni.
Az ilyesfajta bizonyosság is csak illúzió?

Nem a tekintet a bántó, hanem hogy milyen kútra talált bennem.
Vonzani, szédíteni, elnyelni, megfullasztani tudok.

Vajon vizet képes vagyok adni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése